STEM az iskolában és otthon: mi fogja vissza az iskolákat, mit tehetnek a szülők, és miért fontos ez

Előző cikkünkben elmagyaráztuk, mi a STEM, és miért éri meg már az óvodáskorban elkezdeni. Ezúttal a gyakorlatot vesszük szemügyre: miért terjed lassabban az iskolákban ez a szemlélet, mint ahogyan sokan szeretnék, mit tehetnek a családok, és miért kap a STEM ennyi figyelmet az Európai Unió szintjén.

A cikk tartalma

• Miért nem könnyű az iskoláknak
• STEM otthon: öt egyszerű szokás
• Ha vásárolni szeretne valamit: mire érdemes figyelni
• Miért fontos a jövő szempontjából
• Összegzés

Miért nem könnyű az iskoláknak

A legtöbb tanár egyetért a kézzelfogható, a tantárgyakat összekapcsoló tanulás gondolatával. Az „egyetértek” és a „hetente csinálom” között azonban nagyon is gyakorlati akadályok állnak.

Idő és órarend

Egy olyan projekt, amelyben a gyerekek tervezik, építik és tesztelik a megoldást, aligha fér bele egy 45 perces órába. Ha ráadásul a matematikát és a természettudományt is érinti, két tanárnak kell egyeztetnie, és közös időpontot találnia.

A tanárok felkészítése

Nehezebb olyan órát vezetni, amelyen előre senki sem tudja a helyes választ, mint kész anyagot magyarázni. A tanárnak kezelnie kell a váratlan kérdéseket, szerveznie kell a csoportmunkát, és néha be kell vallania, hogy ő sem tudja a választ. Célzott képzés és támogatás nélkül ezt méltányosan nem lehet elvárni a tanároktól, és ez minden szinten igaz, az óvodában is, ahol a felfedezés a legtermészetesebb.

Eszközök és osztálylétszám

A készletek, az érzékelők és a táblagépek pénzbe kerülnek, karbantartani és cserélni is kell őket. Egy zsúfolt osztályteremben ráadásul minden gyerek ritkábban jut gyakorlati munkához, mint amennyire szüksége lenne.

Hogyan mérjük a sikert

Az iskolákat gyakran a tesztek eredménye alapján ítélik meg. Pedig azt, ahogyan a gyerek végigdolgozza a problémát, sokkal nehezebb egy tesztben megragadni, mint egyetlen helyes választ.

Az Európai Bizottság STEM-oktatási stratégiai tervében (STEM Education Strategic Plan) reagál ezekre a nehézségekre. Többek között STEM-oktatási központok létrehozását javasolja, hogy javuljon az oktatás az általános és a középiskolákban. Azt is megállapítja, hogy az alapvető matematikai készségekkel nem rendelkező uniós diákok aránya 2018-ban 22,4% volt, 2022-re pedig 29,5%-ra nőtt. A teljes rendszerek szintjén a változás időt igényel, ezért van valódi súlya annak, ami otthon történik.

STEM otthon: öt egyszerű szokás

Az otthoni STEM-hez nincs szükség laborra vagy tanári diplomára. Szülőként olyan előnye van, amilyen egyetlen tanárnak sincs: ismeri a gyerekét. Tudja, mit szeret, mikor fáradt, és mi lelkesíti. Íme öt szokás, amely könnyen beilleszthető egy átlagos hétbe:

1. Kérdés a kész válasz helyett. Amikor a gyereke megkérdezi, miért úszik a hajó, fordítsa meg: „Hogyan tudnánk kideríteni?” Aztán próbálják ki együtt a kádban, különböző tárgyakkal.
2. A konyha mint labor. A liszt kimérése, egy recept felezése vagy a kelő tészta figyelése olyan matematika és kémia, amelyet utána meg is lehet enni.
3. Építés konkrét feladattal. Az „építs valamit” helyett próbálja ezt: „építs egy papírhidat, amely elbír egy bögrét”. Az egyértelmű cél a játékot valódi mérnöki feladattá változtatja.
4. Először programozás képernyő nélkül. Kezdjenek egy olyan játékkal, amelyben a gyereke utasításokat ad egy „robotnak”, vagyis Önnek. Amint ráébred, hogy a parancsoknak pontosnak kell lenniük, és a megfelelő sorrendben kell követniük egymást, készen áll a blokkalapú programozásra.
5. Kísérleti napló. Néhány szó vagy egy gyors rajz minden próbálkozás után: mit próbáltunk, mi történt, és mit változtatunk legközelebb. A gyereke megtanulja, hogy a hiba adat, nem vereség.

Mennyi időt vesz igénybe?

Kevesebbet, mint gondolná. A rendszeresség többet számít a hossznál: húsz összpontosított perc hetente néhányszor többet ér, mint havonta egyetlen hosszú délután. És ha a gyerekének nincs kedve hozzá, ne erőltesse. A kíváncsiságot nem lehet megrendelni.

A legjobb STEM-tevékenység az, amelynél a gyerek elfelejti, hogy tanul, a szülő pedig megfeledkezik a telefonjáról.

Ha vásárolni szeretne valamit: mire érdemes figyelni

Kezdésnek bőven elegendők a háztartási tárgyak. Ha azonban építőkészlet vagy robotépítő készlet vásárlásán gondolkodik, érdemes feltenni néhány kérdést:

• Illik a gyereke életkorához és készségeihez? Az a játék, amely túl egyszerű, hamar unalmassá válik; amelyik túl bonyolult, elveszi a gyerekek kedvét. Előnyben vannak a több nehézségi szintet kínáló készletek.
• Alkothat is vele a gyereke, nem csak egyszer összeállíthatja? A legjobb ár-érték arányt azok a készletek nyújtják, amelyekből több modell is építhető, és helyet hagynak a saját ötleteknek.
• Látható a kód eredménye? Amikor a gyerek módosít egy parancsot, és a modell azonnal másképp mozog, az ok és az okozat sokkal érthetőbbé válik, mint egy olyan játékban, amely csak a képernyőn zajlik.
• Együtt nő a gyerekkel? Ideális esetben képparancsokkal kezdhet, később pedig áttérhet a teljes blokkalapú programozásra anélkül, hogy mindent újra meg kellene vásárolnia.
• Biztonságos? Az EU-ban értékesített játékokon kötelező a CE-jelölés. Nézze meg a dobozon az életkori figyelmeztetéseket is, különösen ott, ahol apró alkatrészekről van szó.

Végül pedig a legjobb készlet sem pótolja a közösen töltött időt. Egy beszélgetés kezdete, nem a helyettesítője.

Miért fontos a jövő szempontjából

Senki sem tudja pontosan megmondani, milyen munkahelyek lesznek húsz év múlva. Az biztos, hogy a technológia szinte minden munkakörnek a része lesz, és hogy Európa már most is műszaki és digitális készségekkel rendelkező embereket keres. Ezt hivatalos adatok is alátámasztják:

Mutató	Érték	Forrás
Az EU-ban foglalkoztatott IKT-szakemberek (2023)	9,8 millió, vagyis az összes munkavállaló 4,8%-a	Eurostat
A nők aránya az IKT-szakemberek között (2023)	19,4%	Eurostat
Az EU 2030-as célja (digitális évtized, Digital Decade)	20 millió IKT-szakember	Európai Bizottság
Előrejelzés a jelenlegi ütem mellett (2030)	körülbelül 12 millió	Európai Bizottság
Javasolt cél: a STEM-et tanuló egyetemi hallgatók aránya (2030)	legalább 32%	Európai Bizottság

A táblázatból egyszerű következtetés adódik: Európának több technológiát értő emberre van szüksége, mint amennyi van, és a jelenlegi becslések szerint a hiány 2030-ig nem záródik be. A nők alacsony aránya is szembetűnő, ezért a Bizottság Girls go STEM (Lányok a STEM-ben) kezdeményezése 2028-ig egymillió fiatal nő képzését tűzte ki célul.

Mindez nem azt jelenti, hogy minden gyerekből programozónak kellene lennie. A STEM által fejlesztett készségek, például egy probléma kisebb részekre bontása, egy megoldás kipróbálása, értékelése és javítása ugyanúgy hasznosak az orvoslásban, a kézművességben, a művészetekben vagy egy vállalkozás vezetésében. Ugyanilyen fontos, hogy a gyerekek ne csupán használják a technológiát, hanem eléggé megértsék ahhoz, hogy kritikusan megítélhessék.

Összegzés

Az iskolák lépésről lépésre haladnak a kézzelfogható STEM-oktatás felé, a családok azonban azonnal elkezdhetik. Mindehhez csupán kíváncsiság, néhány jó kérdés, valamint az a hajlandóság kell, hogy hagyjuk a gyerekeket kipróbálni a dolgokat, és hibázni.

Ha szeretne szilárdabb keretet adni az otthoni kísérleteknek, segíthet egy olyan készlet, amelyet a gyereke megépít, majd Scratch-alapú alkalmazásban programoz. Az a modell, amely elsőre nem úgy mozog, ahogyan a gyereke szánta, éppen az a pillanat, amikor a valódi tanulás kezdődik.